SKÓCIA

Skócia a Brit-sziget északi harmadát foglalja el. Területe 78 772 km². Csak Angliával van szárazföldi határa, mely 96 km hosszan húzódik nyugat–keleti irányban a Solway Firth és a Tweed medencéje között; nyugatról és északról az Atlanti-óceán, keletről az Északi-tenger, délnyugatról pedig az Északi-csatorna és az Ír-tenger határolja. Az Ír-sziget 30 km-re fekszik Skócia délnyugati csücskétől, a Kintyre félszigettől, míg Norvégia 305 km-re keletre, Feröer pedig 270 km-re északra található.

Az ország területe nagyjából ma is megegyezik azzal, amit az 1237-ben Angliával kötött Yorki Egyezmény^[6] és az 1266-ban Norvégiával kötött Perthi Egyezmény megállapított. A kivételek közt van Man sziget, ami a 14. században Angliához került és ma brit koronafüggőség; az Orkney- és a Shetland-szigetek, amelyek 1742ben kerültek Skóciához Norvégiától; valamint Berwick-upon-Tweed, amely 1482-ben került Angliához. Rockallt, a 27 méter átmérőjű sziklaszigetet 1955-ben az Egyesült Királyság annektálta (ez volt a Brit Birodalom utolsó hódítása), 1972-ben pedig a skót Harris sziget közigazgatása alá rendelte. A brit igényt Rockallra máig vitatja Írország, Izland és Dánia.

A pleisztocén jégkorszaka idején Skócia egész területét jégpáncél borította és az eljegesedés komoly felszínformáló erővé vált. Geológiai szempontból az ország három részre osztható. A Felföldi Határtöréstől (Highland Boundary Fault) északra és nyugatra fekszik a Felföldek és Szigetek (Highlands and Islands) vidéke, Arrantól Stonehavenig. Főleg kambriumi és prekambriumi sziklákból áll, amelyeket a kaledónia hegységképződés emelt ki. Ezekre az alapokra sok fiatalabb üledékes lerakódás épült, ezek maradványai alakították ki az olyan hegytömböket, mint a Cairngorms vagy a Skye Cuillins. Mindezektől eltérő jellegzetességeket mutatnak az Öreg Vörös Homokkő vidéke fosszíliákkal teli kőágyai, amelyek főleg a Moray Firth partjai mentén húzódnak. A Felföldek általában hegyesek, és a Great Glen völgyvidéke osztja ketté őket. Itt találhatók a Brit-szigetek legnagyobb kiemelkedései, köztük az 1344 méter magas Ben Nevis.

Skóciához mintegy 800-sziget tartozik, négy fő csoportban: Shetland, Orkney, és a Hebridák, amely Belső-Hebridákra és Külső-Hebridákra tagolható. A partvonal hossza mintegy 10 000 km, ebből 3900 km a Brit-sziget skóciai partvonala.

A Középső Alföld (Central Lowlands vagy Midland Valley) vidéke hasadékvölgy, amely főleg paleozoikumi kőzetekből áll. Itt találhatók azok a kőszén és vasérc tartalmú rétegek, amelyek a skóciai ipari forradalom alapjává váltak. A vulkáni működés nyomait is magukon viselik: az Edinburgh-i Arthur's Seat egy nagy vulkán maradéka, amely a karbon korban működött 300 millió évvel ezelőtt. A Déli Felföld dombok 200 kilométer hosszan elnyúló, széles völgyekkel tagolt lánca a Stanraertől Dunbar felé haladó töréstől délre. Főleg 4-500 millió évvel ezelőtt keletkezett sziluri lerakódásokból áll.